Várni az év legszebb, legtartalmasabb ünnepét, a karácsonyt.
Háromig aludni, teljesen nyugodtan és büntetlenül, majd mosolyogva felébredni.
Délután hatkor még álmosnak lenni, forró kávét és teát felváltva iszogatni.
Ötféle sütit készíteni a konyhában egyszerre, közben sokat-sokat beszélgetni.
Nem gondolni gondra, bajra, kötelességekre, mert úgysem szűnnek meg és úgyis megvárnak.
Olvasni egész nap, és teljesen fellelkesülni, hogy lehet még klasszikus vámpírtörténettel is találkozni, amiben nincs szex, ráadásul még ijesztő is.
Feltekerni a fűtést és nézni a kinti hideget, közben sejtekig érezni, ahogy jön az ihletáradat.
Segíteni bepakolni a nagybevásárlásból.
Házat díszíteni.
Szeretni és szeretve lenni.
Beszélgetni azokkal, akik máris hiányoznak.
Beszélgetni azokkal, akik mindig itt vannak.
Narancsot hámozni, mogyorót törni, fenyőfáért rohangálni.
Ajándéklistát készíteni.
Szeretetet kapni és szeretetet adni.
Megtanulni és elfogadni egy csomó dolgot, nem belehalni, sőt élvezni.
Teljesnek, egésznek, boldognak érezni magad.
Még mindig távol lenni... De már közeledni...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése