Én és a sokatmondó címek...
Mikor beszélsz komolyan, ha azt mondod, hiszel valamiben?
"Ricsi, neked akkor is lilásan-feketésen sötét a szemed alatt, amikor fél napot alszol."
Atyám, kérlek mondd, hogy nem születünk eredendően jónak vagy gonosznak!
Egy nap múlva karácsony és semmi karácsonyi. Bocsánat attól, aki véletlenül idetévedt!
Szóval van a sterilitás a levegőben, amiben aztán megjelennek a kések.
És komolyan elhiszed, hogy már nem lehet rosszabb - de máris megfagynak a pengék.
Vagy még be is rozsdásodnak előtte?
Ha a kimért idegenség (???) fájna, már belehaltál volna a fájdalmába.
Más nem enyhíti, tőled enyhül...
"Voltál valaha valakim..."
Nem itt, nem ebben az életben, hanem egy előzőben, de biztos vagyok benne, hogy igen.
És még leszel is.
"Minden életedben ott leszek én."
Kérlek, Istenem, engedd, hogy így legyen!
Jönnek még jobb idők. Hidd el!
Most pedig fagyott, rozsdás kések közt (nem) kell (túl)élni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése