Egyesek már nem állhatnának távolabb a szívtől.
És mások már nem lehetnének közelebb.
Meglehetősen el vagyunk fáradva.
És annyi minden összegyülemlett mostanra.
"Legyen úgy, ahogy nem szabad."
Túl rövid a hétvége.
Semmit sem bánok.
Túl sok a bárcsak és a ha...
Ideje lenne már hazamenni egyszer.
Miért kel fel folyton a nap?
Megváltozott az útja annak, ahogy a csókot adod.
Veszélyes helyekre jársz te el mostanában...
Nekünk pedig egyre aggasztóbb a listánk a távlati terveinkről.
Mintha minden út macskaköves lenne.
Vagy legalábbis a legfontosabb utak mindig azok.
Döbbenet és őrület.
Életművünk címe úgyis a Másnap lesz.
Sok a tennivaló és kevés az idő.
Hogy félhetnénk a haláltól, ha az egyik metaforája az örök éjszaka?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése