"Akár a rozsdás késeket, egymással élesít minket az Isten."

.komolyan. .egyszerű. .csak. .ölelni. .tudunk. .és. .ölni. .sosem. .szerettem. .még. .ennyire. .és. .sosem. .bántottam. .még. .ennyit. .a. .cserbenhagyások. .körforgása. .meg. .az. .éjszakáé. .farkasüvöltés. .bad wolf. .fekete. angyal. .városfények. .a. .hajnal. .kétperces. .szülöttjei. .lázban. .létezni. .nem. .,. .nem. .kell. .észrevenni. .,. .hogy. .nagy. .a. .szükség. .ittésmost. .maradjanak. .csak. .szavak. .üres. .kongás. .tartalom. .nélküliség. .fáj. .nagyon. fáj. .még. .annál. .is. .jobban. .fáj. .elmenni. .egymás. .mellett. .szavakkal. .gondolatokkal. .fizikailag. .is. .tudod. .érzed. .szereted. .igen. .nem. .holdfény. .utazásvágy. .honvágy. .folyton. .köszörülni. .állandóság. .változás. .rosszullét. .skorpió. .oroszlán. .kutya. .macska. .vámpír. .farkasember.

A fél lelkem meg ilyesmik

"annyi mindenben van annyi minden"

2:1

- Ricsi, ne haragudj, nem sértésnek szánom, de szerintem te komolyan kezelésre szorulsz.

- Nekem fogalmam sincs, miről szól ez a blog, de azt hiszem, szerelmes vagyok a lelkedbe.

- Ez a blog semmi más, csak tömény és érthetetlen szenvedés, gyötrődés... szinte már szétfolyik az egész.

A Négyek

"Nem, ti nem tudjátok, milyen érzés ez. Egyikőtök sem tudhatja. Amikor már nem érdekel, hogy férfi vagy nő, fekete, barna, sárga, fehér-e a bőre színe, tízéves-e vagy éppen száz. Amikor már minden mindegy, mert csak az jár az eszedben, hogy le akarsz vele feküdni. Mit lefeküdni? Másra sem vágysz, csak arra, hogy odakössön ahhoz a rohadt ágyhoz és fájjon a szeretete, véresen fájjon. Legyen a lehető legintenzívebb, legyen őrjítő, velőig hatoló. Üvölteni akarsz közben, annyira, hogy a világ másik végén is meghallják: végre foglalkoznak, törődnek veled..." (Attila)

 "Gőzöm sincs, mikor nyúltam először cigihez. Néha komolyan azt hiszem, hogy az anyám úgy szült meg, hogy közben füstöltem és vigyorogtam ettől a kéjes élvezettől. Mert van-e szebb, édesebb dolog ebben a kibaszott világban, mint amikor a füst elönti a tüdőd legmélyebb bugyrait, te pedig ettől válsz nyugodttá, egésszé?" (Dénes)

 "Nem akarok meghalni. Még nem. Mindent tudok. Tudom, hogy fiatal vagyok. Azt is, hogy csontsovány. Talán már megbilincselni sem tudna senki, ha valamit elkövetnék, mert a legkeményebb szorítás is lecsúszna a csuklómról... a reszkető csuklómról. Minden nap úgy kelek fel, hogy többet nem iszom. Vagy legalábbis nem iszom halálra magam. És minden nap végére hazuggá válok." (László)

"Én nem akartam semmi mást, csak túlélni azt az őrületet, amibe belecsöppentünk. De egy tébolyult világban, ami a szeretteidet és a sejtjeidet követeli, nem lehet épnek maradni. Ezt mind megéltük. (...) Rémesen igazságtalan az, hogy itt vagyok. Amikor a buszablakból nézem a hegyek között megbúvó apró, ködös kis temetőket, azért imádkozom, hogy én is hamar el legyek temetve valamelyikben. Annyival jobb lenne most a föld alatt. Ezt már igazán nem bírja el a lelkem. Mert fizikailag csak egy dolog tönkremenni. Lelkileg még ezerszer gyötrelmesebb szanaszét heverni." (Viktor)

Ahányan így együtt vagyunk

Az utóbbi időben többször is beszélhettem arról, több embernek, hogy én (sem) vagyok egyedül. Meg arról, hogy milyen különös, amikor azt gondoljuk, hogy annyira speciális az, ami bennünk van, velünk van, hogy inkább nem is merünk beszélni róla, nehogy őrültnek gondoljanak. És aztán csak úgy jönnek, áramolnak be az életünkbe a hasonló emberek, hasonló gondolatokkal és érzésekkel. Ez a szavakon és logikán túlmutató varázslata az életnek. 

És azt veszem észre, hogy amikor gyorsul "kint" az élet, akkor valahogy gyorsul itt "bent" is. Mintha az Ő aktivitásuk attól függne, hogy mennyi és milyen erejű hatás éri azt, akire - végső soron - folyamatosan vigyáznak. Engem...

Ekkora védelem alatt hülye vagyok, amikor félek. De most valahogy nagyon nehéz nem félni.

Majd még írok hamarosan...

Tudni kell...

..., hogy nem véletlenül írok AIDS-esekről, alkoholistákról, láncdohányosokról, életbetegekről regényt (vagyis írnék fizikailag is, ha ügyes lennék).

"Nem az a legnagyobb baj, hogy mennyit, hanem az, hogy az adott esetben keveset mivel..."

Robert, amikor a legemberibb vagy, akkor ütsz igazán. Vagy talán ezt már mondtam Neked? Miért van folyton igazad? Mért??? (na mindegy)

És tényleg nem tudok hajolni. Csak törni. És talán tényleg csak egy roncs vagyok. De legalább önmagam roncsa, nekem már ez is büszkeség.

A rendet keresve, avagy "srácok, ha mi most látnánk egymást"...

Messze vagyok, s tán már nem sokáig.

Nyugodt az éj, amíg Ti vagytok az őrzői, s addig nem lehet baj.